Aktuális
Projekt zárásához kapcsolódó szórólap
2014. július 9.
2014 júliusában Jánosházán a lakosság szórólap formájában kapott információt a sérülékeny vízbázis projekt egészéről. Ebben az anyagban olvasni lehet arról, hogy milyen munkákat végeztek el a mérnökök, illetve miért fontos a település számára, hogy az ívóvízbázis vizsgálata megtörtént és egy korszerű figyelőrendszert építettek ki.
A szórólap pdf formátumban itt található!
Elkészült a biztonságba helyezési tervdokumentáció
2014. március 17.
SAJTÓKÖZLEMÉNY
ELKÉSZÜLT A JÁNOSHÁZI VÍZBÁZIS BIZTONSÁGBA HELYEZÉSI TERVE
A DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN A VÍZÜGYI HATÓSÁG FOGJA KIJELÖLNI A VÉDŐTERÜLETEKET
Jánosháza Város Önkormányzata az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében 76 millió forintos európai uniós támogatást nyert el a területén lévő sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázis diagnosztikai, ellenőrző vizsgálatára. A biztonságba helyezési tervdokumentáció elkészült, beadásra került a Vízügyi Hatóságnak, amely határozatban fogja kijelölni a vízbázis védőterületeit.
Az Európai Unió Kohéziós Alapja által finanszírozott 76 millió forintos projekt a település sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázisának diagnosztikai, ellenőrző vizsgálatát tűzte ki célul. A vizsgálatok azt mutatják, hogy Jánosháza vízbázisa sérülékeny, a felszínről érkező szennyeződések – megfelelő intézkedések nélkül – 50 éven belül elérhetnék a felszín alatti vízkészletet. Fontos volt tehát a potenciális szennyezőforrások feltárása talaj-, víz- és iszapmintavételek segítségével. A projekt keretében kiépült egy korszerű, uniós normáknak megfelelő észlelőhálózat 6 darab figyelőkúttal, így hosszútávon kontrollálható a talaj- és rétegvízszint változása, a víz minősége és összetétele.
A vizsgált területre vonatkozó archív információk és a terepen mért valós mérési adatok alapján elkészült a vízbázisra vonatkozó hidrodinamikai modellezés és a védőterületek meghatározása. A szakemberek a vízbázis üzemeltetőjével egyeztetve összeállították továbbá a vízbázis biztonságba helyezési tervdokumentációját, amely részletesen tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vízmű által ellátott településeket megfelelő minőségű ivóvízzel láthassák el. A dokumentációt a Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság fogja elbírálni, majd határozatában kijelöli a vízbázis védőterületeit.
A projekt állása
2014. febr. 03.
A vízbázisvédelmi projekt korábbi munkafázisai során, a terepen mért és rendszerezett adatok alapján (archív információgyűjtés, geofizikai vizsgálatok, paraméterfúrások, szennyezésfeltárás, monitoring kutak építése, vízkémiai vizsgálatok, geodéziai bemérés, tartós szivattyútesztek) elkészült a vízbázisra vonatkozó hidrodinamikai modellezés és a védőterületek meghatározása. A mérések, vizsgálatok azt mutatják, hogy a település vízbázisa sérülékeny, ugyanakkor a védőterületek kijelölésével a vízbázis biztonságba helyezése megtörténik. Ezekkel az ismeretekkel kiegészült a vízbázisra vonatkozó Térinformatikai feldolgozás c. munkarész is.
A következő munkafázis a vízbázis biztonságba helyezési tervdokumentációjának elkészítése, amely folyamatban van. Ezt a kivitelező a vízbázis üzemeltetőjével, a Vasivíz Zrt-vel egyeztetve készíti el, a dokumentációt pedig 2014. március 1-jéig beadják a Vízügyi Hatóságnak. A Hatóság határozatban fogja kijelölni a vízbázis védőterületeit.
Jánosháza üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata
2013. szeptember 5.
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében meghirdetett „Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata” című pályázaton Jánosháza Nagyközség Önkormányzata (ma már Jánosháza Város Önkormányzata) támogatást nyert KEOP-2.2.3/A/09-11-2011-0005 azonosító számú, „Jánosháza üzemelő sérülékeny vízbázis diagnosztikai vizsgálata” című pályázatával.
A vízbázis területén elvégzendő diagnosztikai, illetve vízbázisvédelmi munkák megvalósítására a Geogold Kárpátia Kft. nyújtott be sikeres pályamunkát a nyílt közbeszerzési eljáráson.
Elvégzett munkálatok:
1. Archív információk begyűjtése
A projekt első fázisa az archív információk begyűjtése volt, melynek keretében beszereztük a vízbázisra vonatkozó térképeket, légifotókat (topográfiai térképek, ortofotók), rendszereztük az archív adatokat, dokumentációkat, s többszöri helyszíni terepbejárás során előkészítettük a későbbi munkafázisokat.
2. Geofizikai felmérés, szelvényezés
A projekt keretein belül 120 db VESZ-mérést (Vertikális elektromos szondázás) (AB 200), valamint 60 db GP-mérést (Gerjesztett polarizáció) irányoztak elő. A méréseket 2012 novemberében hajtottuk végre.
A geofizikai mérések segítségével sikerült a vízműkutak körül jellemző földtani felépítést meghatározni, melyet a VESZ-mérések eredményeiből készített földtani szelvények alapján bemutattunk. A VESZ-méréseket a GP-mérések, valamint az adathiányos területeken létesített 2 db 50 méter talpmélységű paraméterfúrásban végzett geofizikai vizsgálatok egésztik ki. Az általunk felvázolt földtani képet a területen létesített fúrások alapján pontosítottuk.
3. Szennyezőforrások feltárása fúrásokkal, lakossági kútvizsgálat
Ezen munkálatok részét képezte a 10 db 10 m talpmélységű, ideiglenes szennyezésfeltáró furat mélyítése, az akkreditált talaj- és vízmintavétel. A tervezett 6 db véglegesen megmaradó monitoring kút vízjogi létesítési engedélyét megkaptuk a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Vízmintavétel történt 10 db lakossági kútból, s a Mosó-árokból felszíni vízmintát és mederiszap-mintát vettünk. A mintákat akkreditált laborban vizsgáltattuk, az eredmények feldolgozása megtörtént.
4. Monitoring rendszer vízjogi létesítési engedélyeztetése és kialakítása fúrásokkal
A vizsgált vízbázison található kutak vízföldtani naplóinak tanulmányozásával, illetve a talaj-, és talajvízdomborzati viszonyokat figyelembe véve terveztük meg a monitoring kutak elhelyezkedését és talpmélységét. Ezek alapján a kutak talpmélysége a következőképpen alakult: 2 db kút esetében 38 m, 2 db kút esetében 13 m és 2 db kút esetében 10 m.
Az így elkészített kutakon az MSZ 15298: 2002 szabványnak megfelelő vizsgálatokat kell végezni. A talaj- és vízmintavételeket az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 szabványnak megfelelően, akkreditált mintavételi szervezet végezte. A kutakból vett vízmintákon általános vízkémiai vizsgálatot és vízkormeghatározást is végzünk.
A projekt első lépései
A jánosházi vízbázis elemzés első lépéseként a kivitelezők elvégezték a geofizikai vizsgálatokat. Ennek keretében összesen százhúsz darab VESZ-mérést (Vertikális Elektromos Szondázás) hajtották végre, amelyet hatvan darab GP-méréssel (Gerjesztett Polarizáció) egészítettek ki.
A jánosházai vízbázis esetében a vízbeszerzés alapvetően rétegvízre települt, ahol a fő vízadó a felső-pannon korú középszemű homok. A fedő képződményeket főként felső-pannon iszapos homok vagy homokos iszap, alkotja. A geofizikai vizsgálatokkal az előbb említett vízadó képződmények felszínalatti elhelyezkedését, kiterjedését határozzák meg a vízműkutak környezetében. A geofizikai kutatás feladata pontosítani a védőzónán belül található földtani rendszert.
A geofizikai vizsgálatokat követően két ötven méter mélységű paraméterfúrás létesült, az egyik Jánosháza északkeleti, a másik a település déli részén. E fúrásokban geofizikai méréseket végeztek, melyek célja pontosítani a földtani ismereteket, s kiegészíteni a geofizikai mérések eredményeit.